Lesz Nyugdíjam

Lesz Nyugdíjam

A nyugdíjbiztosítások fajtái

2017. március 23. - lesznyugdijam

Amennyiben nyugdíjbiztosítást szeretnénk, akkor is több lehetőség áll előttünk. Az adott nyugdíjbiztosításokon belül pedig még jelentősebb különbségek adódhatnak. Nézzünk hát meg egy rövid áttekintést a nyugdíjbiztosításokat illetően!

december-31nyb.png

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások

Az első és legegyértelműbb különbség a díjfizetésben keresendő. Vannak azok a nyugdíjbiztosítások, ahol folyamatosan pénzt takarítunk meg, és vannak ahol csak egyszer. Értelemszerűen ez utóbbiak az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások.

Ezen kívül szinte mindenben hasonlítanak egymásra, ugyanúgy igényelhetünk rá 20%-os, akár 130 ezer forintos adókedvezményt. Ezeknek a lejárati összegéhez is csak akkor jutunk hozzá, hogyha nyugdíjba vonultunk, vagy elértük a 65. életévünket, vagy megrokkantunk, vagy meghaltunk.

Ráadásul több biztosítónak is van ilyen megoldása, mint például az Allianz, Generali, vagy MetLife.

A garantált nyugdíjbiztosítások

Sokan akadnak, akik félnek a befektetésektől. Pár embernek negatív tapasztalatai voltak a befektetéses életbiztosításokkal kapcsolatban, ezért más lehetőséget keresnek. A biztosítók rájuk is gondolnak, ezért már választhatunk ún. garantált nyugdíjbiztosítást.

Ugyanúgy vonatkoznak rájuk a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó szabályok, csak itt előre tudni fogjuk, hogy mekkora összeget kapunk meg nyugdíjszolgáltatásként. Sőt, ha a biztosító az általa garantáltnál magasabb nyereséget ért el, akkor abból is részesülünk.

Választhatunk ilyen szerződést az Aegonnál, az MKB-nál, vagy akár az Uniqa-nál is.

A befektetés alapú nyugdíjbiztosítások

Továbbra is a legnépszerűbb nyugdíjbiztosítások a befektetés alapúak, hivatalos nevén unit linked nyugdíjbiztosítások. Itt mi magunk választjuk, ki hogy a biztosító kínálatából konkrétan milyen eszközalapokba fektessék a pénzünket. Ennek a hozama adja a nyereségünket.

Várhatóan magasabb lejárati összeget tudunk ezzel elérni, mint egy garantálttal, de nem biztos, és nincs garancia. Fontos, hogy figyeljünk arra is, hogy a visszaigényelt 20%-os adókedvezményt, mibe fektetik be. Szinte minden biztosítónál választhatunk unit linked alapú nyugdíjbiztosítást, éppen ezért még tüzetesebben érdemes átnéznünk őket.

Összegezve tehát, számos különböző nyugdíjbiztosítás közül választhatunk, így biztos megtaláljuk a számunkra kedvezőt. Nem érdemes azonban elhamarkodottan dönteni, mert ha nem jól választunk, akkor több millió forinttól eshetünk el.

Tippek a nyugdíjbiztosításhoz

Legyen szó bármilyen megtakarításról, vagy akár feladatról, mi magyarok rendkívül leleményesek tudunk lenni. Nem elégszünk meg azzal, hogy mondjuk van egy jó nyugdíj megtakarításunk, mi még többet akarunk kihozni belőle. Az alábbiakban azt fogjuk taglalni, hogyan lehetséges ez a nyugdíjbiztosítások esetén.

itt-vannak-az-uj-nyugdijbiztositasok-2015-bennybpobo.PNG

A legfontosabb a jó választás

Természetesen akár egy kevésbé jó nyugdíjbiztosításnál is lehet ügyes trükköket alkalmazni, de sokkal hatékonyabb, ha ezt a számunkra megfelelőnél alkalmazzuk. Éppen emiatt az első tipp, hogy gondos mérlegelés, és összehasonlítás után válasszuk ki a számunkra ideális nyugdíjbiztosítást. Nem elegendő csupán a TKM mutatókat megnézni, hiszen az csak konkrét eseteket mutat meg. Már akkor nem igaz ránk, ha nem 10, 15 vagy 20 évre szerződünk. Akkor se ha nem éves díjat fizetünk átutalással, és akkor sem, ha nem pont akkora összeget takarítunk meg, mint az a feltételekben szerepel.

Ugyanígy nem érdemes csak a várható hozamok alapján választani. Bár a múltban elért hozamok megmutatják, hogy melyik alapkezelő, hogyan reagál egyes piaci körülményekre, de a jövőre nézve semmilyen garanciát nem jelent.

Ezért van szükség pontos kalkulációkra, és teljes körű összehasonlításra.

Figyeljünk az adókedvezményre!

Azzal mindenki tisztában van, hogy a nyugdíjbiztosításokba befizetett pénzünk után 20%-os, évente legfeljebb 130 ezer forintos adóvisszatérítés jár. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem minden biztosító fekteti be egyformán az adójóváírást. Akad ugyan pár biztosító, amely azokba az eszközalapokba fektet, ahogy a rendszeres díjakat is, de többen nem így tesznek. Ezeknél a biztosítóknál érdemes minden évben a minimális kockázatú (és alacsony hozamú) eszközalapokat átváltani, egy kicsit magasabb kockázatú, de várhatóan magasabb nyereségű eszközalapba.

Az alkalmi befizetések előnye

Végül, de nem utolsó sorban egy nagyon jó tipp, hogy a rendszeres díjakon felül, eseti befizetéseket helyezzünk el a nyugdíjbiztosításunkban. Először is a több pénz, több nyereséget termel. Másodszor az eseti befizetések utána is jár a 20%-os adókedvezmény. Harmadrészt ez a jóváírt adókedvezmény is további nyereséget termel. Lehet ennél jobbat kitalálni?

Használjuk ki a lehetőségeinket!

Összegezve a fenti sorokat, számos jó esély kínálkozik számunkra, hogy a várható nyugdíjas életszínvonalunkon növeljünk. És nem is kell ehhez nagy pénzügyi tudás, mindössze csak annyi, hogy odafigyelünk, és tudatosan készülünk az idős éveinkre. Ennek első lépése, hogy felkeresünk egy szakembert, aki segít nekünk megtalálni azt a nyugdíjbiztosítást, amely a leginkább passzol hozzánk.

A nyugdíj megtakarítások adókedvezménye

Kimondva-kimondatlanul is a nyugdíj megtakarítások igazi vonzereje az adókedvezmény. Ezért is megdöbbentő, hogy rengetegen nem élnek a lehetőséggel, még azok közül sem, akik választottak már nyugdíj előtakarékosságot. Nézzük meg, hogy mi mindent érdemes tudni az adókedvezményről.

2016-ban-jon-a-nyugdijemeles-de-ne-nagyon-oruljunknyb.png

A legfontosabb tudnivalók

Legyen szó bármelyik nyugdíj előtakarékosságról, az adókedvezmény mértéke az előző évben befizetett díjak 20%-a. Viszont ennek a 20%-nak a felső értékhatára eltér a nyugdíj megtakarításoknál:

 

  • önkéntes nyugdíjpénztár esetén évente legfeljebb 150 ezer forint
  • NYESZ számlánál évente 100 ezer forint, ha 2020-ig nyugdíjba vonulunk, akkor pedig 130 ezer forint
  • nyugdíjbiztosítás esetén pedig évente akár 130 ezer forint

Ugyancsak egységes, hogy az adókedvezményt az SZJA-ból befizetett adónkból igényelhetjük vissza, és ezzel el is jutottunk egy nagyon fontos információhoz.

Igényeljük vissza az adókedvezményt!

Megdöbbentő adat, hogy azok közül, akik nyugdíjbiztosítást választottak, minden 3. ember elfelejti visszaigényelni az adókedvezményt. Ez azért lehet, mert sokan összetévesztik az állami támogatást (mint például a lakástakarékoknál) az adókedvezménnyel.

Amíg az állami támogatás alanyi jogon jár, addig az adókedvezmény nem. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, minden egyes évben az adóbevallásunkban jelezni kell az állam felé, hogy igényt tartunk rá. Innentől fogva pedig az államnak 30 napja van arra, hogy elutalja a nyugdíj megtakarításunkra. Bizony, minden esetben a nyugdíj megtakarítás egyenlegét fogja növeli az adókedvezmény, és nem a bankszámlánkat.

Mire figyeljünk az adókedvezménynél?

Sajnos akadnak olyan emberek Magyarországon, akik nem tudják a nyugdíj megtakarításukat növelni az adókedvezményekről. Nézzünk meg pár példát:

  • A KATA-s vállalkozók nem fizetnek SZJA-t (személyi jövedelemadót), így ők nem tudják miből visszaigényelni az adókedvezményt
  • Akiknek 3 gyermekük van, azok havonta 99 ezer forintot kaphatnak meg családi adókedvezmény néven, ami szintén az SZJA-ból kerül jóváírásra. Így félő, hogy az összes így befizetett adót felhasználják, és nem marad, amit a nyugdíj megtakarításra lehet visszaigényelni.
  • Azok, akik külföldön dolgoznak, és nincsen magyarországi bejelentett bérük, sajnos szintén nem tudják kihasználni ezt a remek lehetőséget.

Összegezve tehát a nyugdíj megtakarítások adókedvezménye egy nagyon jó lehetőség a kezünkben, hogy jobb nyugdíjas életszínvonalat érjünk el. Gondoljunk bele minden befizetett 1.000 forintunk után 1.200 forint dolgozik a magasabb nyugdíjvagyonunkért. Csak azt ne felejtsük el, hogy minden évben vissza kell igényelni, különben ha akár csak egyet is elmulasztunk, többé nem lesz lehetőségünk pótolni.

Mit gondolunk mi magyarok a nyugdíjról?

Van pár olyan téma, amelyről mindenkinek meg van a véleménye. Ide sorolható a politika, a vallás, a labdarúgás, és természetesen a nyugdíj kérdése is. Bár mind érdekfeszítően érdekes gondolatokat ébreszt bennünk, de mi most maradjunk csak a nyugdíjnál. Tudjuk, hogy valami baj van vele, de mik a konkrétumok? Tudjuk-e ezekre a megoldásokat?

akar-tobb-mint-50_-os-hozamunk-lehetett-2014-ben-a-nyugdijbiztositasokonnybp.png

Lesz-e nyugdíjunk, és ha igen mennyi?

A nyugdíjjal kapcsolatos pesszimizmus egyáltalán nem meglepő. Érdekes, hogy míg korábban sokan várták a nyugdíjas kort (nem kell dolgozni, nyugodtan le lehet menni a vidéki nyaralóba, lehet az unokákkal játszani), addig a mostani fiatalok egyáltalán nem így gondolják. Nekik már a nyugdíj az anyagi nehézségeket, a társadalmi „nem megbecsülést”, és a betegséget juttatja eszükbe.

Szám szerint 71%-unk tudja, hogy nem számíthat megfelelő nyugdíjra, legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek mindössze 27%-a várja a nyugdíjas éveket. Általános elégedetlenség övezi az a tényt, hogy a befizetett adókhoz képest kevés nyugdíjra számíthatunk. A kutatás eredménye szerint az utolsó elvárt fizetésünk 220 ezer forint körül mozog, míg, az elvért nyugdíjunk 200 ezer forint.

Az elvárásaink messze vannak a valóságtól

Azzal mind tisztában vagyunk hogy mindenki más összeget keres meg havonta, és más életszínvonalon él, így a nyugdíj igényeink is mások. De az már most is kivehető, hogy sem az „álomkereset”, sem az „álomnyugdíj” messze nem reális.

Mert az átlagkeresetek nagyjából 160 ezer forint körül mozognak, míg az átlagnyugdíj nem éri el a 120 ezer forintot. Ebből 2 dolog következik. Az első hogy amit elvárunk, és ami várható az sajnos köszönő viszonyban sincs egymással. A másik pedig érdemes azt is megnézni, hogy míg azt szeretnénk, hogy az utolsó fizetésünk és a nyugdíjunk között maximum 20 ezer forint legyen a különbség, addig a valóságban ez 40 ezer forint, és ez csak nőni fog.

Van megoldás

Igenis lehet nekünk is olyan kellemes, és élhető nyugdíjas életünk mint korábban egyeseknek az megadatott. Mindössze annyit kell tennünk, hogy hamarabb elkezdünk felkészülni az idős korra. Nekünk már életünk korai szakaszában el kell kezdenünk a 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj előtakarékossági számla, és nyugdíjbiztosítás) egyikén keresztül megtakarítani, amire az állam 20%-os adókedvezményt ad. Így a nyugdíjunk nem rossz lesz, hanem az unokákkal való játékl, nyaralásról, és új hobbikról fog szólni.

Amit a nyugdíjbiztosításokról feltétlenül tudni kell

Jól tudjuk, hogyha nyugdíj megtakarítást szeretnénk magunknak, akkor 3 lehetőség áll előttünk. E három közül az egyik lehetőség a nyugdíjbiztosítás. A befektetéses életbiztosításokról (melyek az alapjai a nyugdíjbiztosításoknak) ellentétes véleménnyel vannak az emberek, ezért érdemes utánajárnunk, hogy mi is az igazság.

2014-nyugdijbiztositas-egy-uj-kor-kezdete.png

 

A nyugdíjbiztosítások evolúciója

2014 január elsejét írtunk, amikor már lehetett nyugdíjbiztosítást választani, és nem „csak” önkéntes nyugdíjpénztárt, vagy nyugdíj előtakarékossági számlát. Ahogy a bevezetőben is elhangzott ezek a szerződések nagyon hasonlítottak a megtakarításos életbiztosításokra, a legjelentősebb különbséget a visszaigényelhető 20%-os, éves szinten 130 ezer forintos adókedvezmény jelentette.

Majd innen folyamatosan elkezdték a költségeket faragni. Először a felelős felügyeleti szerv az MNB létrehozta a TKMNY fogalmát. Maga a TKM (Teljes Költségmutató) arra hivatott, hogy megmutassa mekkora költséget von el a biztosító 10, 15, illetve 20 éves távon. A TKMNY pedig egy olyan felső plafont mutat, amelynél nem lehet drágább egy nyugdíjbiztosítás.

Majd el is jutottunk 2017 január elsejéhez, amikor is létrejöttek az etikus nyugdíjbiztosítások. Ennek a koncepciónak a lényege, hogy sokkal láthatóbban kell a biztosítóknak feltüntetni a költségeket, és hogy olcsóbbak legyenek. Ez a törekvés is jól sikerült hiszen a TKM értékek majd 1,5-2%-kal lettek alacsonyabbak.

Érdekességek

Korábbi adatok szerint több, mint 137 ezren választották már saját maguknak a nyugdíjbiztosítást.

Ezen szerződések éves díja átlagosan 208 ezer forint, és átlagosan a szerződő ügyfelek életkora 45 év, vagyis átlagosan 20 évig takarítunk meg nyugdíjra.

Ezek valóban érdekes tények, de akad egy megdöbbentő adat is. A 137 ezer szerződésből, csak 91 ezerre igényelték vissza az adókedvezményt. Már pedig ha egy átlagos szerződést nézünk (20 év, évente 208 ezer forint befizetés), akkor hozamok nélkül is ez 832 ezer forint veszteséget jelent. Nagyon fontos, hogy minden évben igényeljük vissza az adókedvezményt az adóbevallásunkban.

Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjbiztosításoknak a legszéleskörűbb a szolgáltatása, hiszen fizet, ha:

  • elérjük a szerződés indításakor aktuális nyugdíjkorhatárt
  • ha nyugdíjba vonultunk
  • ha megrokkantunk
  • ha meghaltunk

Összegezve tehát, más eddig is sokan választották a nyugdíjbiztosítást, ami biztató. Ahogy kiderült, sajnos sokan azonban nem használják ki az egyik nagy előnyt, a 20%-os adókedvezményt, mi ne essünk ebbe a hibába. Sőt, már rögtön a legelejétől érdemes egy szakértő segítségét kikérni, hiszen az egyes szerződések között még nagyobb különbségek lehetnek, mint 832 ezer forint.

Van okunk félni a nyugdíj megtakarításoktól?

Bár szinte mindenki tisztában van azzal, hogy nyugdíjra muszáj valahogy félretenni, mégis kevesen teszik ezt meg. Ennek számos oka adódhat, de az egyik legerősebb ellenérzés a félelem. Mi történik ha rossz nyugdíj megtakarítást választunk? Mi lesz a veszteséges lesz a befektetésünk? Mi van, ha "ellopják" a pénzünket? Ezek a kérdések tesznek minket bizonytalanná, ezért járjunk utána, hogy valóban megalapozott ez a félelmünk?

Melyek a valós félelmeink?

A bevezetőben elhangzott kérdések természetesen érthetőek, de a nagy részük legfőképp kifogásként szolgál. Sokan azt is mondják, hogy nincs pénzük, amit félretehetnének. Ez persze van ahol sajnos előfordul, de a legtöbbünk ha jobban odafigyel a pénzre, akkor tud félretenni.

A félelmeink a régi tapasztalatokból fakadnak, de menjünk utána tényszerűen, hogy mi tart vissza minket az esetleges nyugdíj megtakarítás elindításától! Alaposan végiggondolva 2 fő indokot találunk, a magánnyugdíjpénztárak államosítására, és a megtakarításos életbiztosításokkal kapcsolatos ellentmondásokra.

van-okunk-felni-a-nyugdij-megtakaritasoktolps.png

A nyugdíjbiztosítás nem ugyanaz, mint az életbiztosítás

A megtakarításos életbiztosításokat olyan kritikák érték korábban, hogy drágák, veszteségesek, és nem éri meg ilyet indítani. Akadtak olyanok, akik kevesebb pénzt kaptak vissza mint amit befizettek ez tény, és való. Azt azonban érdemes tudni, hogy ezen szerződések sosem futottak végig. Márpedig a szerződés szerint ilyenkor bizonyos levonásokkal számolni kellett.

Most viszont 2017-et írunk és eljött az etikus élet-; és nyugdíjbiztosítások ideje. Ennek pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni a fontosságát. A koncepció lényege, hogy egy pénzügyekhez nem értő ügyfél is lássa, mekkora költséget von el a biztosító. Ráadásul ezek a költségek még csökkentek is tavaly óta. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjbiztosítások után igényelhető 20%-os, évente legfeljebb 130 ezer forintos adókedvezmény is a nyereségünket növeli. Így kijelenthető, hogy az etikus nyugdíjbiztosítások, összehasonlíthatatlanul előnyösebbek, mint azok a megtakarításos életbiztosítások, amelyekhez korábban egyeseknek negatív tapasztalata volt. Viszont még mindig élénken él bennünk a a magánnyugdíjpénztári affér, ami visszatarthat egy jó nyugdíj előtakarékosság indításától.

A magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj megtakarítások közti különbségek

Sajnos nagyon sokan tévhitben vagyunk a magánnyugdíjpénztárral kapcsolatban. Bár a közhiedelemben saját megtakarításnak könyveltük el, nem szabad elfelednünk, hogy ezt nem mi fizettük az adózott pénzünkből, hanem a munkáltatónk utalta a bruttó bérünkből (8%-ot). Emiatt lehetett az állam csak akkor hagyta meg ezt a pénztári megtakarítást, hogyha mi nyilatkoztunk róla, hogy nem szeretnénk visszalépni a kizárólag állami nyugdíjrendszerbe. Ennek az etikai részét nem tisztünk elbírálni, viszont az biztos, hogy az állam még soha senkinek nem vette el a saját pénzéből indított megtakarítását. Ez olyan lenne, mintha leemelnék a számlánkról a pénzt.

Legyen szó akár önkéntes nyugdíjpénztárról, akár nyugdíj előtakarékossági számláról, vagy nyugdíjbiztosításról, teljesen független az államtól, és még sz SZJA-ként befizetett adónkból vissza is tudunk rá igényelni pénzt.

Megválaszolva a címben feltett kérdést: Nem, nincs okunk félni a nyugdíj megtakarításunktól. Amennyiben ezt a két tényt magunkban helyre tudtuk tenni, akkor a félelmeink elillannak. Nem marad más feladatunk, mint meghatározni mekkora az a rendszeres megtakarítás, amelyet hosszú távon tudunk vállalni, és a leendő nyugdíjhiányunkat is el tudjuk vele tüntetni. Érdemes ebben szakértő segítségét kérni, mert akkor rögtön tud nekünk egy megfelelő, konkrét nyugdíj megtakarítást ajánlani. Ne húzzuk sokáig a szerződés indítását, mert az idő csak akkor dolgozik nekünk, hogyha már él a nyugdíj előtakarékosságunk.

süti beállítások módosítása